Fajsúlyos változások jönnek a magyar adórendszerben, amelyekről a héten már dönthetnek is a parlamentben. Jön a globális minimumadó, megy az amerikai-magyar adómegállapodás, de új szabályokra készülhetnek majd az egyéni vállalkozók is, még ha itt az utolsó pillanatban új irányba fordult a kabinet. Alacsonyabb lesz viszont több más adóteher, egy adót pedig ki is vezetnek. Összefoglaltuk, mire kell figyelni.
Veszélyes és téves megállapítások keringenek a nyugdíjcélú megtakarítások reformjára vonatkozó szakmai ajánlásokról – írja Matits Ágnes nyugdíjszakértő a Portfolio-hoz eljuttatott véleménycikkében. A munkáltatói hozzájárulások adókedvezményének megvonása hiba volt, ami nagyban hozzájárult a taglétszám és a befizetések csökkenéséhez. Mindeközben a nyugdíjpénztár nyugdíjmegtakarítói intézmény helyett adómegtakarító intézménnyé vált, de miért támogassa az állam azoknak a megtakarításait, akik amúgy is meglehetősen sok megtakarítással rendelkeznek? Az alábbiakban Matits Ágnes írását közöljük.
Beérett az amerikai bosszúintézkedés, amelyet Washington még azért rendelt el, mert tavaly nyáron a magyar kormány megvétózta a multinacionális cégekre kivetett globális minimumadót. A Magyarország és az Egyesült Államok Kormánya között 1979-ben aláírt kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény hatályon kívül helyezésével új szabályok lépnek életbe a külföldről származó jövedelmek adózásában. Bár végül az Orbán-kormány most a minimumadó tervezetét is a parlament elé terjeszti, az amerikai válaszlépés miatt a magyar adórendszer alapjait érintő változásokra kényszerül a kormány.
Több elemet is megváltoztatna a kormány a hazai szerencsejáték-piacon: egy igazságügyi törvénytervezet szerint sokkal szigorúbban fellépnek az engedély nélküli fogadóoldalakkal szemben, de az adócsomagból kiderül, hogy a lottó- és kenónyereményeket adómentessé teszik.
Több adónem, adózási jogszabály is módosulhat 2024-ben, továbbá a globális minimumadó hazai implementációjának feltételeit is megteremtik jövőre. Ezekről a témákról kérdeztük Gyányi Tamást, a WTS Klient szenior adópartnerét a Portfolio Checklist hétfői adásában.
A gyermekek számához kötné az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) a visszaigényelhető adót a nyugdíjpénztáraknál, emellett felpörgetné a munkáltatói befizetést az adóterhek csökkentésével - egyebek mellett ezeket a javaslatokat fejtette ki Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke a szervezet konferenciáján. Nagy szükség lenne a reformra, hiszen a tagok létszáma folyamatosan csökken, és a kezelt vagyon és a befizetések sem tudnak lépést tartani az inflációval.
Az Amerikai Egyesült Államok 2022. júliusában jelentette be, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatást elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt. Bár az USA adóegyezmény rendelkezései az adó megállapítása szempontjából 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, az adóegyezmény hiánya 2024. január 1. után komoly, adóforintokban mérhető hatással lesz a magánszemélyek és a társaságok tevékenységére, melyre érdemes időben felkészülni.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A negyedik írás az állami nyugdíjrendszerrel kapcsolatos teendőket tekinti át.
Aki szeretné még kihasználni a bizalmi vagyonkezelési konstrukció egyik legnagyobb adóelőnyét, az adómentes felértékelés lehetőségét, szeptember közepéig még élhet a kedvező szabályokkal. Ezután ugyan szigorodni fognak a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések, de a konstrukció egyéb előnyei miatt a jövőben is érdemes lesz mérlegelni a struktúra kialakítását a vagyon egységének megőrzése, vagy az örökösödés rugalmasabbá tétele érdekében. Ugyanakkor fontos alaposan átgondolni a családi, a jogi és az adózási következményeket is.
Júliustól él az új szocho, nem véletlen, hogy júniusban, az utolsó szocho-mentes hónapban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Mostani cikkünkből kiderül, hogy elsősorban az OTP és az MBH alapjai profitáltak a legtöbbet a frissen beáramló pénzekből, ugyanakkor a hozamokat nézve azok jártak eddig a legjobban, akik elsősorban a magyar tőzsdére fektető alapokat választották. Az alapkezelés jövőjével részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Aki azt hitte, hogy a szocho bevezetése visszaveti a magyarok kötvényalapok iránti keresletét, nagyot tévedett. Júliusban ismét taroltak a kötvényalapok, több százmilliárd forintnyi friss pénz áramlott a kategóriába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a bosszúintézkedést tartalmazó rendeletet, amely felfüggeszti a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat számos állammal, köztük Magyarországgal is. Ez a lépés a kamatok, osztalékok és jogdíjak csökkentett adókulcsait érinti, így sok magyar társaság és magánszemély aggódhat. Az Egyesült Államok hasonló lépése is súlyos terheket ró az érintettekre, így pedig elmondható, hogy egyszerre folyamodott ugyanahhoz a szankcióhoz egy szövetséges és egy barátságtalan ország is.
Hiába nőtt uniós kitekintésben is jelentős mértékben, 16 százalékkal idén a hazai bruttó minimálbér összege, a rekordmagas infláció miatt a legalacsonyabb bért keresők vásárlóereje a második legnagyobb mértékben csökkent az EU-n belül – derül ki az Eurofound felméréséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség éves jelentéséből az olvasható ki, hogy mind a bruttó, mind a nettó összeget vizsgálva az EU-n belül Magyarországon az egyik legalacsonyabbnak számít a minimálbér összege. A bruttó minimálbérre jutó munkavállalói átlagos adóteher mértéke pedig a második legmagasabb Magyarországon az EU tagállamai között. Továbbá a teljes munkaerőköltségen belül Romániával holtversenyben az EU-n belül nálunk a legmagasabb az állami elvonás mértéke (adóék) a minimálbér esetében.
Van még pár órája lépni annak, aki nem szeretné július 1-től megfizetni a szochót a megtakarításira. Mostani cikkünkben felelevenítjük, mit is kell tudni az új szabályokról, mely befektetések után kell megfizetni az új adót, hol lehetnek kiskapuk, illetve milyen befektetések mentesülnek a jövőben is a szocho alól.
Az egykulcsos jövedelemadórendszer és a családi adókedvezmények 2011-es bevezetése jelentős változásokat hozott. Ki nyert velük és ki veszített? És hogyan változott az szja-rendszer újraelosztási szerepe az egykulcsos reform bevezetése óta? Az ezzel kapcsolatos kutatásunk eredményei olvashatók alább.
Július 1-től a magyar befektetők szochót is fizetnek a bankbetétek és bizonyos értékpapírok kamata és hozama után. Ha megismétlődik a múlt, akkor több százmilliárd forintnyi megtakarítás is megmozdulhat a bevezetés előtt, de ennek hatása bőven túlmutat majd a nyári hónapokon. Egyértelmű nyertesnek tűnnek hosszú távon az állampapírok, a befektetési alapoknak és az életbiztosításoknak a június hozhat kiugró számokat, a legnagyobb vesztesei pedig várhatóan az amúgy sem sokat fizető bankbetétek lesznek az intézkedésnek.
Bár funkcióját tekintve a bizalmi vagyonkezelés a családi vagyon hosszú távú – akár generációkon átívelő – kezelését és megőrzését hívatott szolgálni, a hazai adójogi szabályozás igen kedvező környezetet teremtett a vagyonkezelésbe helyezett vagyonok számára. A jogalkotó most a talán legismertebb, legelterjedtebb adótervezési eszközt készül megszüntetni: az adómentes felértékelés lehetőségét. Cikkünk segít tisztán látni abban, hogy ezen a terén mire számíthatunk a közeljövőben.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.
2023. július 1-től az állampolgároknak a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük. Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra illetve befektetésekre vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy értelmező közleményt.
Mint az nemrég kiderült, az eddigi 15%-os kamatadón felül 13%-os szociális hozzájárulást is fizetni kell a július 1-je után keletkező kamatbevételekre, illetve az utána vásárolt befektetési alapok, kötvények (kivéve állampapírok) hozamára, amit a kamatadóhoz hasonlóan a szolgáltató von le a befektetés bruttó hozamából. Vajon a TBSZ-en lévő befektetések és a nyugdíjcélú megtakarítások is adózni fognak? Utánakérdeztünk.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Peszkov nem hagyta szó nélkül a fejleményeket.
Reagáltak a keresletcsökkenésre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Mindent bevetnek az oroszok.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
